2015. febr. 16.

Február

Valamiről lemaradtam? Vagy a növényeim már jó előre tudják, hogy lassan -lassan, de itt a tavasz? Ma ez fogadott az előkertben:





Nekem ez túl gyors,- nagyon várom már a tavaszt, de attól félek, hogy meglesz ennek még a böjtje! De ne legyen igazam. Az elmúlt napok folyamatos napsütése olyan jó volt, alig vártam már, hogy ma a kertben töltsem a napot. Mondanom sem kell, hogy olyan hideg szél volt ma, hogy  gondolatomban sem volt, hogy kimenjek egyáltalán, csak a pár kép erejéig.

Ha már az előkertben voltam gondoltam belesek a banánra. Ő is érzi a tavaszt! :D A teteje kissé nedves a rajta hagyott banánlevelek miatt, de nm nyálkás, nem rothadt, csak a lecsapódott pára érezhető, de a forgácson pl. abszolút nem.


Új fényképező gépem van. Nagyon várom már a kertszezont, hogy szebbnél szebb képeket készítsek.

Ez a látkép most a teraszról. Ez azonban gyökeresen megváltozik hamarosan. Nem lehet majd közvetlen lelátni a kert végére. megépül a kennel a tó mögött. Ez már nem terv, az alapanyagok már a mesternél vannak, aki hegeszti, csavarozza, készíti. Néhány hét és kész, persze aztán majd festeni kell, a teteje még nem tudom mi lesz pontosan,  szépíteni, stb...

De jön a dilemma. Mi legyen a kennel alja?
2 dolog jöhet szóba:

  •  térkő: nem szeretnék valami extra dolgot, a legegyszerűbb egyszínű szürke követ képzeltem el. Könnyű takarítani, le tudom slagozni, valószínűleg nem fog gazosodni sem, mert le tudom gyomirtózni ha muszáj, bár nem szeretnék vegyszerezni a kennelen belül. 




  • műfű: tetszik, mert elég természetes, vízáteresztő, ezt is le tudom slagozni ha úgy alakul, hogy tisztítani kell a kennelt. élethű, a Diego-ban minap megnéztem, és nagyon jól néz ki, van is olyan ismerősöm, igaz Kanadai, akinek az egész udvar ezzel van lerakva. Baromi jól néz ki, mindig zöld, mindig olyan mintha most lett volna lenyírva. nem kell locsolni, nem ég ki, garanciás -> nem fakul. (ha kicsi kertem lenne, pl. sorház, ott biztos ezt használnám. :D )


Mit gondoltok?